A magyar hidegvérű lófajta tenyésztési programja

A hidegvérű ló már a XVI. Században megjelent Magyarországon. Nyugatról kereskedelmi és egyéb úton került az Országba. A hidegvérű ló gazdasági haszna miatt kedvelt lett. Korábban Délnyugat-Dunántúlon muraközinek, Északnyugat-Dunántúlon pinkafőinek nevezett elég heterogén nehézigás lóként tenyésztették.

A II. világháború után a hidegvérű lóállomány egységes törzskönyvezésével, a mének államosításával és import belga-ardenni mének alkalmazásával, egy viszonylag egységes hidegvérű lótípus alakult ki, melyet 1953-ban magyar hidegvérű lófajtaként ismertek el. A magyar hidegvérű fajtán belül – ahol nem érvényesült a belga-ardenni mének hatása, - egy finomabb típus különült el, a muraközi tájfajta.

A magyar hidegvérű ló a nyugati hidegvérű fajtáknál szilárdabb szervezetű, mozgékonyabb és kisebb igényű, gyorsan fejlődő, nyugodt vérmérsékletű, jó munkakészségű, jóindulatú és könnyen kezelhető.

A fajta elismerési és tenyésztőszervezeti elismerési határozatok alapján az Egyesület a magyar hidegvérű lófajta fenntartására és nemesítésére a 93/2008. (VII.24.) FVM rendeletre az alábbi tenyésztési programot készítette el. A program elkészítéséhez és értékeléséhez szükséges ismerni a hidegvérű lóállomány jelenlegi általános helyzetét.

Az Egyesület által nyilvántartott kancaállomány létszáma évek óta 650-680 között változik, sajnálatos módon nagy a fluktuáció. A nyilvántartott állomány jelentős része (cca. 400) 60 % körül származás szerint a fajta elismerésekor nyilvántartott törzskönyvezett állományra vezethető vissza. Az állomány mintegy 20 %- a csak részben ismert származású, de fenotípusában azonos az ismert származású állománnyal. Továbbá az állomány további része – mivel időközben a hidegvérű ló fő haszonvétele a vágó csikó előállítás lett, - tömegesítési céllal behozott percheron, ardenni és belga ménekkel és ezek leszármazottaival „javított” egyedekből áll.

Figyelemre méltó, hogy igen jelentős a törzskönyvben nyilván nem tartott hidegvérű kancaállomány, mely becslés szerint 1500 körüli létszámot tesz ki. Ezek egy része ismeretlen, vagy részben ismeretlen származású, másrészt származásra hasonló a törzskönyvezett állománnyal, de a tulajdonosok nem érdekeltek a törzskönyveztetésben.

A tenyésztésre engedélyezett hidegvérű mének létszáma 240-260 között változik, de származás összetételében kissé eltér a kancaállományétól. A négy ősi soros származás szinte miden egyednél teljes, de az ősök között nagyobb arányú az idegen ős. A méneknek 26 %- a az, amely eredeti állományra vezethető vissza, 26 %- a amelynek a negyedik ősi soros származásában az idegen vagy ismeretlen a 12,5 %- ot nem haladja meg. Az állomány 38 %- a amelynek a származásában 18,75-50 % vérhányadot tartalmaz a fajta kialakításában szerepelt, de a későbbi időben tenyésztésbe állított import egyed. A mének 10 %- a, 25 import.

Felvetődik a kérdés, hogy a 650-680 kanca mellett miért van szükség 250 ménre. Ennek oka, mint már említettem a törzskönyvön kívüli állomány igen jelentős, és a köztenyésztésben a hidegvérű mének kedveltek. Pl.2008. évben az Országban összesen fedeztetett 9126 kanca közül 3045 kancát, 33,4 % a hidegvérű mének fedeztek.

Az Egyesület törekvése, hogy a fent ismertetett helyzetből kiindulva, növelje a törzskönyvi nyilvántartásba vont állományt, a főtörzskönyves és melléktörzskönyves egyedeket elkülönítése, mind a kancák mind a mének vonatkozásában és ezt a tulajdonosokkal is közölje. Törekvés továbbá a főtörzskönyves állományból a nukleusz állomány minőség szerinti kiválasztása és a megnövelt létszámból a nagyobb szelekciós lehetőség elérése.

A magyar hidegvérű ló leírása (ad.R. 3. § (3) a).

Jellemző méretek:

A fentiek alapján magyar hidegvérűnek az a ló tekinthető, amely megfelel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ által jóváhagyott Magyar Hidegvérű Törzskönyv követelményeinek, és a fajta fenntartó által elfogadott mének és kancák ivadékai.

A magyar hidegvérű lóállomány nyilvántartása

A magyar hidegvérű lóállományt a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület a Magyar Hidegvérű Törzskönyvben tartja nyilván. Mivel a hidegvérű állomány egy részének származásában az ősök között idegen hidegvérű fajták is előfordulnak, származás alapján az állomány megoszlik főtörzskönyves (őshonos) és melléktörzskönyves csoportra. A főtörzskönyves állomány nukleusz vagy fajtafenntartó lehet. A törzskönyvbe csak az OLIR által nyilvántartott egyedek kerülhetnek be. A törzskönyvben nyilvántartott mént és kancát törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani. A törzskönyvbe vétel a tulajdonos, /használó/ kezdeményezésére történik.

A Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe való felvétel feltételei

A Törzskönyvbe való felvétel a 2 éves kor betöltése után lehetséges, származás alapján, majd származás, küllem és munkakészség vizsga alapján törzskönyvi besorolást és minősítést kap.

1. Származás

A származás értékeléséhez 4 ősi soros hivatalos származási lap szükséges.

Mének:

A 4 ősi soros származásban:

  1. korlátozás nélkül elfogadottak a magyar hidegvérűként elismert egyedek, melyek között idegen fajták nem fordulnak elő, /főtörzskönyves egyed, nukleusz lehet/
  2. korlátozás nélkül elfogadható ha a negyedik ősi sorban a 16 ős közül 5 ősnél nem több /31,35 %/ a fajta kialakításában szerepelt ardenni, brabanti, percheron és nóri fajta egyed fordul elő,de az első és második ősi sorban nem lehet. /főtörzskönyves egyed, nukleusz lehet/
  3. korlátozottan elfogadható célpárosítás esetén a negyedik ősi sorban a 16 ős közül legfeljebb 9 egyed /56,25 %/ vagy ennél kevesebb idegen hidegvérű fajta ős, esetleg kettő ismeretlen. Nem lehet azonban egyik szülő sem idegen fajta. / főtörzskönyves egyed, fajtafenntartó lehet/
  4. a fentieknél több idegen ős előfordulása esetén, vagy idegen fajta, - ha a küllemi és egyéb feltételeknek megfelel, - csak a Melléktörzskönyvbe vehető, hogy fedeztetési engedélyt kaphasson.
  5. melegvérű fajta a származásban nem fordulhat elő.

A méneknél a származást DNS vizsgálattal igazolni kell.

Kancák:

A 4 ősi soros származásban:

  1. a) korlátozás nélkül elfogadottak a magyar hidegvérűként elismert egyedek, / főtörzskönyves nukleusz lehet/
  2. b) mint a méneknél,
  3. c) korlátozottan elfogadható célpárosítás esetén a negyedik ősi sorban a 16 ős közül legfeljebb 9 egyed /56,25 %/ vagy ennél kevesebb idegen hidegvérű fajta ős, vagy kettő ismeretlen. Nem lehet egyik szülő sem teljesen ismeretlen / főtörzskönyves fajtafenntartó lehet/
  4. d) a negyedik ősi sorban 9-nél több idegen és ismeretlen ős esetében csak a Melléktörzskönyvbe vehető, ha az egyéb feltételeknek megfelel.

Melléktörzskönyvbe vehető, ha az egyéb feltételeknek megfelel.

A Melléktörzskönyvben nyilvántartott egyedek ivadékai a Főtörzskönyvben kerülhetnek ha a megfelelő párosításból született utód, a fenti kategóriák valamelyikének megfelel. A fajtafenntartó állomány növelése érdekében törekszünk a megfelelő párosítások alkalmazására és megtartására.

A nukleusz állományba sorolandó egyedek fajtaazonosságát a származás nyilvántartás alapján, az MgSzH Központi Labor által végzett DNS vizsgálattal igazolni kell.(ad.R. 3. § (3) b).

A nukleusz állomány kijelölése vizsgálattal igazolt származás alapján történik, de meg kell feleljen a küllemi és teljesítmény feltételeknek is. Nukleusz állományba az a kanca tartható, melyet nukleusz, vagy célpárosítással fajtafenntartó ménnel fedeztetnek és kétévenként legalább egy csikója bélyegzésre kerül. (ad.R. 3. § (3) c).

2. Küllem, méretek

Mének

A küllem értékelése az érvényben lévő 100 pontos / 3. sz. melléklet / bírálati rendszerben, hivatalos bíráló személy által legalább 81 pont szám elérése szükséges. Mozgásbírálaton a maximális 36 pontból legalább 18 pont szükséges. Kizáró ok, ha valamely részpontszám nem éri el az adott tulajdonságra maximálisan adható pontérték 50 %-át. Nukleusz mén I/II vagy ennél jobb minősítésű egyed lehet

A méretek: bottal mért marmagasság 150-175 cm között, muraközi: 150-160 cm között. Szárkörméret minimálisan 23 cm, muraközi: 22 cm. A marmagasság 16 %-a. Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 130 %-a. Nukleusz mén esetén, a marmagasság 160 cm, plusz-mínusz 5 cm.

Kancák

A küllem: a hivatalos 100 pontos bírálati rendszerben, hivatalos bíráló személy által legalább 78 küllemi pontszámot kell elérni, egyéb mint a méneknél. Nukleusz kancák esetén II vagy ennél magasabb osztályzat szükséges.

A méretek: bottal mért marmagasság: 150-170 cm, muraközi 148-160 cm. Szárkörméret minimálisan 22 cm, muraközi 21 cm. A marmagasság 15 %- a. Övméret minimálisan a marmagasság 125 %-a. Nukleusz kanca esetén a marmagasság 160 cm, plusz-mínusz 5 cm.

3. Sajátteljesítmény

Méneknek teljesítmény és munkakészség vizsgát kell tenni. /Lásd: STV Kódex./

Kancáknak kötelező sajátteljesítmény követelménye nincs, de szelíd, jóindulatú, könnyen kezelhető kell, hogy legyen. Bírálatkor erről meg kel győződni. Nukleusz kanca esetén indítási készségvizsga kell.

4. Mének és kancák minősítése

A származás, küllem, mozgás, munkaképességi vizsga eredménye alapján minősítést törzskönyvi osztályzatot kapnak.

Az egyed származás alapján Fő- vagy Melléktörzskönyvi besorolásra kerül. A származás alapján a Főtörzskönyvbe sorolt mén vagy kanca „magyar hidegvérű” míg a Melléktörzskönyvbe sorolt egyed csak „hidegvérű” fajtamegjelölést kap. Az osztályzat az egyed fenotípusos értékét és minősítését fejezi ki.

Mének

Oszt. Küllem pont tól-ig mozgás pont tól-ig STV minimum
II. 81-83,5 18 15
I/II. 84-85,5 22 18
I. 86-90,5 25 21
Elit 91 –től    

Ha a minősített ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ér el mint maga a mén, úgy a mén egy osztályzattal magasabb törzskönyvi osztályzatot kaphat.

A Főtörzskönyvbe sorolt mén 2010. évtől „magyar hidegvérű” míg a Melléktörzskönyvbe sorolt mén csak „hidegvérű” fajtamegjelölést kap.

A fenti minősítésen megfelelt és osztályzatot kapott mének törzskönyvi számot kapnak. A törzskönyvi számmal rendelkező mén, minden évben a tulajdonos, (használó) kérelmére az Egyesülettől fedeztetési engedélyt kaphat.

Kancák

Oszt. Küllem pont tól-ig mozgás pont tól-ig  
II/III. 78-80,5 18  
II. 81-83,5 18  
I/II. 84-85,6 22 ha készségvizsgát tett
I. 86-90,5 25 ha készségvizsgát tett
Elit 91-től 28 ha készségvizsgát tett

A 81 pontszám alatti kancák, a származástól függetlenül, csak a Melléktörzskönyvbe vehetők fel. Ha a minősítet ivadékok 50 %- a jobb osztályzatot ért el mint maga a kanca, úgy egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. A tenyészkancákat tenyészértékük szerint évente rangsorolni lehet, melyet külön szabályzatba rögzíteni kell. (ad. R. 3. § (3) e).

Mének származási összetétele

Ma még a hidegvérű mének több mint fele állami tulajdonú, melyeknek beosztása egyesületi feladat. Ez lehetővé teszi, hogy a megfelelő méneket oda ossza be, ahol szükséges a fajtafenntartásban legjobban hasznosul. Sajnálatos módon ez nem mindig találkozik a kancatulajdonosok igényével és véleményével.

A magán mén állománnyal csak az a lehetőség, hogy azokat a kancákat kezeljük nukleuszként, melyeknek megfelelő célpárosítása biztosított, mert a kancatartó feladata a megfelelő mén beállítása, aminek a pénzügyi háttere nincs biztosítva.

A mai ménállományból 87 mén származása vezethető vissza a fajta elismerésekor elfogadott mének közül 9 ménvonalra. Ezen mének közül is csak 65 egyed anyai oldala nem tartalmaz idegen egyedet a származásában. Idő közben 1982. előtt beállított 5 import mén vonala él 65 egyeddel, melyek 4 ősi soros származásában az idegen hányad nem haladja meg a 12,5 %-ot.

A fajtafenntartás leggyengébb láncszeme a megfelelő mének utánpótlása, mivel semmi anyagi eszköz nincs az egyesület birtokába, csak a meggyőzés. Egyes ménvonalak máris veszélyben vannak, mert csak 1-2 egyed képviseli.

Törekvésünk az eredeti ménvonalak fenntartása, de ez megfelelő támogatás nélkül nem biztosított.

Az eredeti ménvonalak fenntartása érdekében a még meglévő megfelelő minősítésű mének spermáját mélyhűtve a központi génbankba szükséges elhelyezni és szükség esetén a ménvonal fenntartása érdekében felhasználni. A meglévő ménvonalak és élő mén: B3 1 mén, B6 12 mén, B13 46 mén, B22 5 mén, B25 3 mén, B26 4 mén, B28 4 mén, B36 11 mén, Mura 2 mén. (ad.R. 3. § d).

A párosítási tervet minden nyilvántartott kancáról, tavasszal március 31-ig elkészül azzal a ménállománnyal amely rendelkezésre áll, az évközben felvett újonnan törzskönyvezett kancákkal ki kell egészíteni.. Ha több lehetőség is van, javaslatot teszünk, hogy melyik mén az ajánlott. Ha támogatás lesz valamilyen vonalon, a támogatást a megfelelő párosításhoz köthetjük, és ez egyben a megfelelő szelekciót is lehetővé teszi. A párosítás jelentősége maga a nyilvántartásba vétel, hogy a következő évben csak a párosításból született csikó élvezhet kedvezményt, kerülhet nyereghelyen bélyegzésre, vagy kaphat támogatást.(ad.R. 3. § (3) f).

Az apaállat használat szabályai

A minősített és törzskönyvi osztályzatot kapott mén központi törzskönyvi számot kap. Ezekre a ménekre a tulajdonos, vagy a tartó minden tenyésztési évre tenyésztési engedélyt kérhet, melyet az Egyesület a tagjai számára kiad, meghatározva a felhasználási kört és ennek az engedélynek az alapján az MLLSZ szerződést köt a fedeztetési állomás működtetésére. Az állomás működéséhez az állategészségügyi feltételeket is biztosítani kell. Az állomás üzemeltetője köteles a mén eladását, áthelyezését, elhullását az egyesülettel közölni.

A fedeztetési idény folyamatos, de szakmailag ajánlott a tavaszi február 1-től június 30-ig, az őszi idény október 1-től november 30-ig tart. A természetes fedeztetés történhet kézből, vagy háremben. A mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés is elfogadott, ha a vonatkozó szabályok szerint történik Mesterséges termékenyítésre csak a kijelölt mén spermája használható. A termékenyítést végző személynek rendelkezni kell a törzskönyvező szervezettől MLLSZ kiváltott „fedeztetési nyomtatványokkal” és köteles a kanca tulajdonosát ellátni fedeztetési, termékenyítési jeggyel.(ad.R. 3. § (3) g).

A génkészlet felderítése

A DNS vizsgálattal igazolt származás nyilvántartást a nukleusz állománynál teljeskörüen elvégezzük. A méneknél korábban vérfaktoranalízissel, újabban DNS vizsgálattal az azonosítása megtörtént. A kancákra vonatkozóan a nukleusz besorolás feltétele a DNS vizsgálattal igazolt származás. Ezen keresztül a génkészlet meghatározható és felhasználható lesz a további törzsállomány kijelölésében. A továbbiakban a nukleusz állomány után megszületett csikó beazonosítása és egyedi megjelölése a DNS vizsgálat után történik meg. (ad.R. 3. § h).

Az adatbankba történő adatátadás a fedeztetés, az ellési eredmény, valamint az egyedi jelölés és azonosítás automatikusan az MLLSZ felügyelőin keresztül megtörténik. Az egyéb tenyész szemlén történt minősítés adatai, papír alapon az MGSZH Lótenyésztési Osztálya felé történik, mert az egyesület az adatbankba adatot nem vihet be. (ad.R. 3. § i).

Tenyészállat forgalmazás tekintetében exportra a minősített egyedek csak az Egyesület egyetértésével történhet. A belföldi forgalmazás csak bejelentés köteles, az import egyedek behozatalát az egyesület nem korlátozhatja, de a mének tenyésztésbe állítását az Egyesület engedélyezheti, ha fenotípusában a magyar hidegvérű fajta követelményeinek megfelel, tenyészszemlén minősül és a teljesítményvizsgán megfelel, a Melléktörzskönyvbe felvehető. Az import kancával is azonos a feltétel, és a Melléktörzskönyvbe felvehető, de a kanca az Egyesületen kívül is tenyésztésbe állítható. (ad.R. 3. § j).

Magyarországon a hidegvérű ló tartási és takarmányozási szokásai hosszú évtizedek óta nem változtak. Az állomány zöme még ma is, ha nem is állandó jelleggel, fogatolva van, mert a kis és közép gazdaságokban tartják. Az elhelyezés és tartás többnyire istállózott, vagy részben istállózott, részben legelőn tartott. A fő takarmány nyáron a zöldtakarmány, vagy legelőfű, munka esetén kevés vegyes abrak, főleg kukorica és széna. A téli takarmány főleg a réti széna, akár 10-15 kg/nap, kevés vegyes abrak 1-2 kg/nap, de szívesen fogyasztják kiegészítésként a kukoricaszárat és a jó minőségű szalmát is. A méncsikók zöme 1 éves kora előtt vágóra értékesítésre kerül. A kisgazdaságokban a kancacsikó 1 és fél, 2 éves korban az anyja mellet a kocsiba betanul. Az a csikó amelyik a tartás és kezelés során nehézséget támaszt előbb-utóbb vágóértékesítésre kerül és ez a jó tulajdonságokra való szelektálás módja. (ad.R. 3. § k).

A vágóra történő értékesítési szándékáról a lóutlevél kiállításakor a tulajdonos nyilatkozik, amely a lóutlevélbe bejegyzésre kerül. A fajtához tartozás nem igényel igazolást, a vágóra történő értékesítés nem szabályozott. (ad.R. 3. § l).

A tenyészet illetve részpopuláció felszámolása esetén a tulajdonos köteles ezen szándékát az Egyesület felé bejelenteni és állományát az egyesületi tagoknak megvételre felajánlani. A mének esetében ez úgy lenne megoldható, ha az Egyesület pénzügyi helyzete megengedné a tenyésztési szempontból fontos nukleusz mének megvásárlását, így a célszerű felhasználása is biztosított lenne. (ad.R. 3. § m).

Csikónyilvántartás

Csak az a csikó kerülhet egyesületi nyereghelyi bélyegzésre, amely anyjának párosítását, fedeztetését és ellését az Egyesület tenyésztésvezetőjének bejelentették. A fedeztetéseket az őszi fedeztetési idény zárása után, az elléseket a csikóbélyegzési idény előtt kell bejelenteni.

A fedeztetési jegy ellésbejelentő szelvényén az ellést az MLLSZ-hez is be kell jelenteni a megfelelő rovatok kitöltésével, hogy a felügyelő tudja a csikó tartási helyét.

A bejelentett csikókról nyilvántartás készül és a bejelentés sorrendjében csikószámot kapnak. Ez a csikószám lesz a lóazonosító meghatározója.

A nukleusz kancák csikóinak a bélyegzése csak a DNS alapú származás ellenőrzés után történik, ha az nem kizáró.

A csikó tartós megjelölése 2009.évtől a tulajdonos kérésére chippel is történhet, ebben az esetben a chip száma a lóazonosító melléklete. Az azonosítást a lótenyésztési felügyelőnek ebben az esetben is meg kell ejteni. Az Egyesület továbbra is a bélyegzést javasolja az egyszerübb azonosíthatóság érdekében.

A beazonosított csikó bélyegzése nyeregtájon történik, mégpedig jobb oldalon felül a születési év utolsó két számjegye, a nyeregtáj bal oldalán alul az Egyesület által kiadott csikóévjárati sorszám kerül. A csikóbélyegzés során a tulajdonos egyetértésével a csikó használati nevet kap, amely a nyilvántartásba kerül. A név 2-3 szótagú, jóhangzású magyar név, vagy szó legyen. A ménutánpótlásra jelölt csikó a használat név elé, a tenyészhely nevét is megkapja. (pl. Gölle Betyár) Nem alkalmazható a védett nevek listáján szereplő személyek vagy a jó ízlést sértő és 15 betühelynél hosszabb név.