A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület alapszabálya

A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület (továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése a tagok közös, tartós, ezen alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján az alábbiak szerint módosítja és állapítja meg az egyesület alapszabályát. Az egyesület jogi személy.

1. AZ EGYESÜLET ADATAI

  • Az egyesület neve: Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület
  • Az egyesület székhelye: 7781 Lippó, Kossuth Lajos u. 89.
  • Az egyesület működési területe: Magyarország
  • Alakulási év: 1990

2. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATAI

2.1. Az egyesület céljai:

  • a magyar hidegvérű lófajtát tenyésztők összefogása és egyesítése, szakmai tevékenységük támogatása és megszervezése.
  • a magyar hidegvérű fajta tenyésztési és használati értékeinek megőrzése, lehetőség szerinti további fokozása, a fajta fenntartása és nemesítése;
  • a fajtával szemben támasztott követelményeknek megfelelő irányú egységes szelekciós rendszer létrehozása és érvényesítése.

2.2. A fenti célok megvalósítása érdekében az egyesület feladata különösen:

  • Magyar hidegvérű méneskönyv alapítása és rendszeres megjelentetése;
  • Az állomány felmérése, bírálata, felvétele a méneskönyvbe;
  • Tenyésztési és teljesítmény adatok folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, értékelése;
  • Célpárosítások megszervezése;
  • Tenyésztési, takarmányozási, tartási és értékesítési információszolgáltatás és szaktanácsadás;
  • A fajta tenyész céljának megfelelő speciális törzskönyvezési rendszer kialakítása;
  • Bemutatók, kiállítások, tenyész-szemlék szervezése;
  • Szakmai képzés és továbbképzés;
  • Érdekképviselet;
  • Fajtavédelem, fajtafenntartás az illetékes Minisztérium megbízása alapján és fajtapropaganda;
  • Hidegvérű ménutánpótlás szervezése, teljesítményvizsgálatok előkészítése, szervezése;
  • Együttműködés más hazai lótenyésztő és lovassport szervezetekkel;
  • Nemzetközi kapcsolatok kiépítése;

A fenti célok megvalósítása során az egyesület a szakhatóság által elfogadott tenyésztési program alapján, az állattenyésztési törvényben foglaltak figyelembevételével jár el.

3. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE

  1. Az egyesület működése nem állhat ellentétben az Alaptörvény és más jogszabályok rendelkezéseivel, továbbá Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjével.
  2. Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében más szervekkel, intézményekkel együttműködhet, illetve e célból előzetesen meghatározott időre szóló együttműködési megállapodást köthet.
  3. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  4. Az egyesület – kizárólag kitűzött céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve – vállalkozási tevékenységet folytathat.

4. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

4.1. Az egyesület tagjai

4.1.1. Az egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

4.1.2. Az egyesület tagja lehet:

  • minden olyan természetes személy, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és aki magyar állampolgár,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, belföldi jogi személy,
  • belföldi, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
  • aki/amely belépési nyilatkozatban elfogadja az egyesület alapszabályát és kötelezettséget vállal a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítésére, valamint birtokában legalább egy magyar hidegvérű méneskönyvi feltételeknek megfelelő kancának vagy ménnek kell lennie.

4.1.3. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely hidegvérű lóval nem rendelkezik, de az egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint anyagi hozzájárulásával elősegíti az Egyesület célkitűzéseinek megvalósulását.

4.1.4. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan köztiszteletben álló, az egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személy, akit a közgyűlés tiszteletbeli taggá választ.

Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet, a nyilvántartás vezetéséről az ügyvezető elnök gondoskodik.

4.2. A tagsági jogviszony keletkezése:

Nem lehet az egyesület tagja, aki nem felel meg az alábbi feltételeknek:

4.2.1. Rendes tag: az egyesületbe belépni szándékozónak belépési nyilatkozatot kell aláírnia, amiben vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, valamint kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére, továbbá egy vagy több, az egyesület tenyésztési szabályzatában leírtaknak megfelelő kanca vagy mén méneskönyvi bejelentését kell igazolnia, majd a tagfelvételről az Elnökség a kérelem beérkezését követő 30 napon belül egyszerű szótöbbséggel dönt és határozatát tértivevényes levélben az érintettel közli. Az Elnökség a soron következő közgyűlésen beszámol az előző közgyűlés óta felvett tagokról.
A tagfelvételi kérelmet az Elnökség indokolással ellátott határozattal elutasítja, ha a belépni szándékozó az előző bekezdésben írt feltételeknek nem tesz eleget, vagy személyazonossága nem állapítható meg, vagy kétséges, illetve a kérelmező tagsági viszonya kizárás miatt szűnt meg, és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el.

Az érintett személy az Elnökség felvételt megtagadó határozata ellen – annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül – fellebbezéssel élhet a közgyűlés felé. A közgyűlés a soron következő ülésen határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági jogviszony pozitív döntés esetén első fokon az elnökség, jogorvoslat esetén a közgyűlés döntésével létesül.

4.2.2. Tiszteletbeli tagot az egyesületi tagok bármelyikének javaslata alapján a közgyűlés a jelenlevők legalább 2/3-os szótöbbségével választhat.

4.2.3. Pártoló tagság a belépési nyilatkozat kitöltésével és az egyesület részére támogatás felajánlásával létesíthető.

Az egyesület a rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

4.3. A rendes tagok jogai:

  • részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
  • választhat, illetve választható az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
  • részt vehet a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban;
  • az egyesület rendezvényeit kedvezményesen látogathatja, illetve az egyesület szolgáltatásait kedvezményesen veheti igénybe;
  • jogosult az egyesület tulajdonát képező eszközök rendeltetésszerű használatára; felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az elnökség a soron következő ülését követő 30 napon belül köteles választ adni; indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
  • betekinthet az egyesület nyilvántartásaiba;
  • a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

4.3.1. Az egyesület természetes személy tagjai jogaikat személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, ill. közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező rendes tag meghatalmazott útján gyakorolhatják. Egy meghatalmazott legfeljebb 5 (öt) tag képviseletében járhat el. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

4.4. A rendes tagok kötelezettségei:

  • az alapszabályban leírtak, valamint az egyesület testületi döntéseinek betartása;
  • az egyesület céljainak előmozdítása;
  • az egyesület anyagi érdekeinek előmozdítása;
  • az egyesület munkájában való aktív részvétel;
  • az egyesület által előírt adminisztrációs kötelezettségek határidőben történő teljesítése;
  • az egyesület vagyonának gondozása, megóvása;
  • az esedékes tagsági díj befizetése;
  • az egyesület tekintélyének megóvása.

Amennyiben a rendes tag a fenti kötelezettségeinek megszegésével kárt vagy anyagi hátrányt okoz, úgy az egyesület ezt érvényesítheti vele szemben.

A pártoló és tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei:

A pártoló és tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége, szavazati joga nincs. Egyebekben a jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

4.5. A tagsági jogviszony megszűnése:

4.5.1. A természetes személy tag halálával, vagy jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével;

4.5.2. Kilépéssel – mely a tagnak az ügyvezető elnökhöz benyújtott írásbeli bejelentése alapján történik. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony ebben az esetben a bejelentést követő hónap 1. napjától szűnik meg, amelyet az Elnökség írásban tudomásul vesz.

4.5.3. A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, melyre abban az esetben kerül sor, ha

  • A tag nem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét, illetve a vállalt anyagi támogatást és fizetési kötelezettségének az elnökség tértivevényes levélben kézbesített felhívása ellenére a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül sem tesz eleget.
  • A tag lóállománya bármely okból megszűnik, és azt egy éven belül nem pótolja. Ebben az esetben lehetőség van tagságának pártoló tagként történő folytatására és az akadály megszűnését követően tagsági jogviszonya visszaállítására.

Ha a tag nem teljesíti az előzőekben írt feltételeket, az egyesület Elnöksége a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondás kérdésében az Elnökség dönt. A törlést a titkár végzi el a tagsági viszony megszűnésének időpontjában.

4.5.4. Kizárással

Az Egyesület kizárja az egyesület tagjai közül

  • azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott;
  • azt, aki magatartásával jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési, ill. elnökségi határozatát súlyosan vagy ismételten sérti;
  • tudatosan hamis adatokat közöl, vagy nem szolgáltat adatokat;
  • súlyosan vét a tenyésztési szabályzat ellen.

Az Elnökség a felmondó, illetve a kizárás tárgyában írásban meghozott, indokolással ellátott határozatát tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon közli a taggal.
A tag kizárására – az alapjául szolgáló ok tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésének időpontjától számított 2 éven belül – bármely tag írásban, indokolással ellátott indítványt tehet az elnökségnek. Az elnökség a kizárással érintett tagot köteles az eljárás megindításáról értesíteni, kézbesíteni részére a kizárásra irányuló indítványt és tájékoztatni arról, hogy az elnökség ülésén személyesen, vagy – legkésőbb az ülés időpontjáig – teljes bizonyító erejű magánokiratban, ill. közokiratban foglalt meghatalmazással igazolt képviselője útján, előadhatja az ügyre vonatkozó álláspontját, illetve védekezését.

Az értesítést az elnökség ülését megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal postára kell adni a kizárással érintett tag részére. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.
A tag kizárása elnökségi határozattal történik, melyet írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást. Az elnökség a felmondó, illetve a kizárás tárgyában írásban meghozott, indokolással ellátott határozatát tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon közli a taggal.
A tag kizárásához a határozatképes elnökségi ülésen jelenlévők ¾-edes többséggel hozott határozata szükséges. A határozatot a kizárt taggal közölni kell.

Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez, a közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett – törvénysértés esetén – a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért.
A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja – illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja – a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.

5. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

Az egyesület szervei és vezető tisztségviselői:

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Ügyvezető elnök
  4. Társadalmi elnök
  5. Titkár
  6. Gazdasági vezető
  7. Tenyésztői bizottság
  8. Fegyelmi bizottság
  9. Marketing bizottság
  10. Felügyelő bizottság

5.1. Az egyesület közgyűlése:

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot.

5.1.1.A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Évente beszámoló, 5 évente vezetőség választó közgyűlést kell tartani. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a bíróság elrendeli, továbbá ha a felügyelő bizottság vagy a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza, a közléstől számított 30 napon belül.

5.1.2. A közgyűlést az egyesület ügyvezető elnöke hívja össze. A közgyűlésre az egyesület minden tagját – a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal – a napirendet is feltüntető írásbeli értesítéssel (meghívóval) kell összehívni. A Közgyűlés helyszínét az Elnökség határozza meg, egyszerű többségi döntéssel.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az egyesület ügyvezető elnöke jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az egyesület ügyvezető elnöke nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

5.1.3. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele (50%+1 fő) jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés az eredetileg kitűzött napon és helyen az eredetileg meghatározott időpont után 1 órával, változatlan napirendi pontokkal ül össze. Az ilyen módon megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, az eredeti napirend tekintetében, amelyről a tagságot az eredeti meghívóban figyelmeztetni kell. A megismételt közgyűlés összehívása az eredeti közgyűlés összehívásával egyidejűleg történik.

5.1.4. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A szavazáson – személyesen vagy a 4.3.1. pont szerinti feltételekkel, meghatalmazottja útján – minden olyan tag gyakorolhatja a szavazati jogát, aki a szavazás napján hatályos tagjegyzékben szerepel. Szavazategyenlőség esetén újra kell szavazni és amennyiben így sincs döntés, a javaslatot el kell vetni. Az ügyvezető elnök - a közgyűlés résztvevői legalább 1/3-ának kérésére - titkos szavazást köteles rendelni. A közgyűlés a tisztségviselők megválasztására vonatkozó döntést nyílt szavazással hozza.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

5.1.5. A jelen lévő tagok ¾-es többsége szükséges:

  • az alapszabály módosításához
  • tag kizárásához.

A szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es többsége szükséges:

  • az egyesület céljainak megváltoztatásához
  • az egyesület jogutód nélküli megszűnéséhez, más egyesülettel való egyesülésének vagy egyesületekre történő szétválásának kimondásához

5.1.6. A közgyűlésről hitelesített jegyzőkönyvet kell felvenni, továbbá a hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek elkészítéséért az ügyvezető elnök felelős. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint a jegyzőkönyv-vezető és két hitelesítő tag írja alá. A Közgyűlés levezető elnöke mindenkor az Egyesület ügyvezető elnöke, illetve akadályoztatása esetén a társadalmi elnök. Jegyzőkönyvvezetőt és 2 hitelesítő tagot – amennyiben a Közgyűlés határozatképes – közvetlenül a Közgyűlés megnyitását követően, a levezető elnök javaslatára választanak a jelenlévők, egyszerű szótöbbséggel. A megjelenteket – név szerint – a jelenléti ívnek kell tartalmaznia. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés időpontját, napirendjét, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a közgyűlés lefolyásának lényegesebb mozzanatait, valamint a számszerű szavazási eredményeket, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét), továbbá a hozott döntést, a határozatok pontos szövegét, időpontját és hatályát. Az Egyesület bármely rendes tagja kérheti a jegyzőkönyvben külön véleményének rögzítését.

A nyilvántartásnak tartalmazni kell:

  • a döntés számát, időpontját, hatályát,
  • a döntés tartalmát,
  • a szavazati arányt,
  • a döntés közlésének, nyilvánosságra hozatalának módját.

A Közgyűlési jegyzőkönyvek nyilvántartásáról a Titkár gondoskodik, a nyilvántartás a közgyűlés időpontja alapján történik.

A Közgyűlési határozatok nyilvántartása a határozatok könyvében történik, melynek vezetéséről a Titkár gondoskodik. A határozatokat a határozat számával és a határozat meghozatalának dátumával kell megjelölni. A határozatok számozása minden évben 1-es sorszámmal kezdődik.

A Közgyűlés határozatainak és állásfoglalásainak tagok általi megismerhetőségét az ülést követő 15 napon belül biztosítani kell az Egyesület székhelyén. Azon határozatokat, melyek meghatározott személyt érintenek, az érintettel ajánlott tértivevényes levélben 15 napon belül külön is közölni kell és a Közgyűlés határozatait 15 napon belül az Egyesület internetes honlapján is közzé kell tenni.

5.1.8. A közgyűlés hatásköre:

A jogszabályok és az alapszabály keretei között a közgyűlés határozatot hoz, illetőleg dönt az egyesületet érintő minden fontos ügyben. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbiak:

  • az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása;
  • az egyesület pénzügyi tervének, éves költségvetésének megállapítása és módosítása, az annak végrehajtásáról szóló éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása; zárszámadás elfogadása;
  • a tenyésztési szabályzat elfogadása és módosítása;
  • az elnökség, valamint a tisztségviselők, a bizottságok tagjainak megválasztása, illetve visszahívása;
  • a közgyűlésre érkezett indítványok elbírálása;
  • az éves tagdíj mértékének, a befizetés módjának, illetve idejének meghatározása;
  • az egyesület megszűnésének, más társadalmi szervezettel való egyesülésének és szétválásának, valamint az egyesület feloszlásának elhatározása;
  • az alapszabályban meghatározott esetekben az Elnökség döntésének felülvizsgálata;
  • a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  • a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • és a végelszámoló kijelölése.

5.2. Az egyesület elnöksége, a vezető tisztségviselők:

5.2.1. Az Egyesület végrehajtó szerve a 7 tagból álló Elnökség, melynek tagjai: a társadalmi elnök, az ügyvezető elnök, a titkár, a gazdasági vezető, a Tenyésztői Bizottság elnöke, a Fegyelmi Bizottság elnöke és a Marketing Bizottság elnöke. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagja (a továbbiakban: vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő az egyesületi feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az Elnökség tagjai az egyesület tagjai részére kötelesek az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az Elnökség tagja megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást érő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

Az elnökség és a Felügyelő Bizottság megbízatása 5 évre szól.

Az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés 5 évre választja. Valamely tag lemondása vagy elhalálozása esetén a tisztség betöltéséről a közgyűlés határoz. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési és ellenőrzési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  • a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  • c) visszahívással;
  • d) lemondással;
  • e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az egyesület közgyűlése a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
A vezető tisztségviselő a megbízatásáról az egyesület Elnökségéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
A lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

5.2.2. Az elnökség feladata és hatásköre:

Az egyesület ügyeit két közgyűlés között az elnökség intézi. Jogosult minden olyan ügyben eljárni, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, így különösen:

  • az egyesületi tevékenység irányítása, az ehhez esetlegesen szükséges egyéb szabályzatok megalkotása, utasítások kiadása;
  • az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a közgyűlés előkészítése, a közgyűlés helyszínének meghatározása;
  • döntés a tagfelvétel ügyében;
  • döntés tagkizárás ügyében;
  • az éves munkaterv megállapítása;
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • döntés az egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevétele tárgyában;
  • az egyesület költségvetésének kidolgozása, az éves program elkészítése;
  • az egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtése;
  • a gazdálkodás éves menetének ellenőrzése;
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • a közgyűlési döntések végrehajtásának szervezése;
  • az elnökség, valamint a tisztségviselők, a bizottságok tagjainak díjazásának megállapítása;
  • az Ügyvezető Elnök által előkészített éves beszámoló megvitatása és közgyűlés elé terjesztése.

5.2.3. Az elnökség ülései, határozatai:

Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülést tart. Az elnökségi ülést a társadalmi elnök hívja össze a részletes napirendet tartalmazó írásos meghívónak – az ülést megelőző legalább 7 (hét) nappal történő – kiküldésével. Az elnökség bármely tagjának kérésére az elnök 5 napon belül rendkívüli ülést hív össze.
Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon a vezetőség tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén újra kell szavazni és amennyiben így sincs döntés, a javaslatot el kell vetni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  • b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek elkészítéséért a titkár felelős. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés időpontját, tárgyát, a jelenlévők nevét, a hozzászólásokat és a hozott határozatok szövegét.
Az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek nyilvántartásáról a titkár gondoskodik, a nyilvántartás az elnökségi ülések időpontja alapján történik.
Az elnökségi döntésekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a titkár gondoskodik. Az elnökségi döntéseket a döntés számával és a döntés meghozatalának dátumával kell megjelölni. A döntések számozása minden évben 1-es sorszámmal kezdődik.
Az Elnökség a határozatait az érdekelttel tértivevényes ajánlott levélben 15 napon belül írásban közli, ugyanakkor az Egyesület székhelyén levő hirdetőtáblán nyilvánosságra hozza.

5.3. Az ügyvezető elnök feladata és hatásköre:

Az egyesület képviseletére az ügyvezető elnök önállóan jogosult. Az önálló képviseleti jog kiterjed a bankszámla feletti rendelkezésre is.

Ezen túlmenően az ügyvezető elnök feladata

  • az Egyesület munkájának vezetése és szervezése, az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés és Elnökség hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az Egyesület működésének irányítása;
  • a Közgyűlés és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben történő döntés;
  • a közgyűlések előkészítése és összehívása;
  • előkészíti az Egyesület éves beszámolóját, melyet az Elnökség megvitat és a Közgyűlés hagy jóvá;
  • A tenyésztési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően vezeti az egyesület tenyésztői munkáját a tenyésztési bizottság véleményének figyelembevételével;
  • Az egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

5.4. A társadalmi elnök feladata és hatásköre:

Az elnökséggel egyetértésben vezeti az egyesületet. Összehívja az elnökséget. Az ülésen elnököl. Ellenőrzési joga az egyesület egész tevékenységére kiterjed. Képviseli az egyesületet a társadalmi rendezvényeken, személyén keresztül biztosítja az egyesület társadalmi tekintélyét.

5.5.A titkár

  • ellátja az egyesülettel kapcsolatos adminisztratív feladatokat;
  • vezeti és nyilvántartja a Közgyűlési és elnökségi jegyzőkönyveket;
  • nyilvántartja a Közgyűlési és Elnökségi határozatokat;
  • segíti az ügyvezető elnök munkáját;
  • részt vesz a bizottsági üléseken;
  • koordinálja az egyesület munkáját.

5.6.A gazdasági vezető

  • koordinálja az egyesület gazdasági ügyeit;
  • közreműködik a tagdíjak beszedésében, elősegíti annak nyilvántartását;
  • segíti az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat;
  • szükség esetén közreműködik a pénztárkönyv, a számlák elkészítésében és azok nyilvántartásában.

Az egyesület bakszámlája feletti rendelkezéshez, illetve az utalványozási jog gyakorlásához az ügyvezető elnök, illetve az ügyvezető elnök akadályoztatása esetén a titkár és a gazdasági vezető aláírása szükséges.

5.7. A tenyésztői bizottság:

A bizottság 5 főből - egy elnökből és négy tagból - áll. A bizottság tagjait a Közgyűlés 5 évre választja. A tenyésztő bizottság elnökét tagjai közül maga választja nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Ülésein tanácskozási joggal részt vesz az ügyvezető elnök és a tenyésztési vezető.

A bizottság feladata:

  • a tenyésztési munka segítése;
  • a tenyésztési szabályzat betartatása,
  • javaslattétel a tenyésztési szabályzat módosítására;
  • a tenyésztéssel kapcsolatos vitás kérdésekben az elnökség döntésének előkészítése;

A bizottság ülését az elnök szükség szerint hívja össze. A bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A bizottság évente a közgyűlésnek beszámol a munkájáról.

5.8. A fegyelmi bizottság:

A bizottság 3 főből – egy elnökből és két tagból – áll. A bizottság tagjait a Közgyűlés 5 évre választja. A bizottság elnökét tagjai közül maga választja nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.
A fegyelmi bizottság az egyesület tagjainak fegyelmi ügyeiben jár el.
A bizottság ülését az elnök szükség szerint hívja össze. A bizottság akkor határozatképes, ha mind három tagja jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A bizottság évente a közgyűlésnek beszámol a munkájáról.

5.8.1. A fegyelmi vétségek, a fegyelmi bizottság eljárása:

Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki:

  • a) az állattartásra, állattenyésztésre és állatvédelemre vonatkozó jogszabályokat megszegi,
  • b) az Egyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak előírásait, vagy az Egyesület Közgyűlésének, Elnökségének és Bizottságainak határozatait nem tartja be,
  • c) választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja,
  • d) az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el,
  • e) a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet, annak képviselőjét, illetve az Egyesület alkalmazottait, a Felügyelő Bizottság tagjait jogszerű vizsgálatuk során szándékosan félrevezető magatartásával megtéveszti, a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, illetve meghamisítja, vagy megsemmisíti,
  • f) az Egyesület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

A Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó fegyelmi büntetések a következők:

  • a) írásbeli megrovás,
  • b) a tisztségtől a választási időszak végéig, de legalább két évre történő eltiltás

A kizárással nem fenyegetett fegyelmi vétségek esetében a tagok elleni fegyelmi eljárás lefolytatása a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik.
Fegyelmi eljárást bármely tag kezdeményezhet, a fegyelmi eljárást – a hatáskörébe tartozó ügyekben – a Fegyelmi Bizottság elnöke rendeli el. Nem rendelhető el fegyelmi eljárás, ha az alapul szolgáló cselekmény elkövetése óta 6 hónap már eltelt.
Az ügyben eljáró Fegyelmi Bizottság az elrendelést követő tizenöt napon belül írásban — az indokok megjelölésével — értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt és egyben tárgyalást kitűzni. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább 8 nappal meg kell előznie.
A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, és módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.
A Fegyelmi Bizottság az ügy kivizsgálása után szótöbbséggel hozza meg döntését.
A fegyelmi határozatnak tartalmaznia kell a megállapított fegyelmi vétség leírását, a kiszabott fegyelmi büntetést, a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőségre való utalást, a döntés részletes indokolását.
A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban fellebbezni lehet az Egyesület Elnökségéhez. Az Elnökség az iratok kézhezvételét követő (igazolási kérelem esetén annak elfogadását követő) 60 napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni.
A másodfokú fegyelmi eljárásra, illetve határozatra az első fokú eljárásban foglaltak az irányadóak.
A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs.

5.9. A marketing bizottság:

A bizottság 3 főből - egy elnökből és két tagból - áll. A bizottság tagjait a Közgyűlés 5 évre választja. A bizottság elnökét tagjai közül maga választja nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.
A bizottság feladata a hidegvérű lófajta kereskedelmi, értékesítési, piaci helyzetének vizsgálata, elemzése, a fajta távlati gazdasági értékének megbecsülése.
A bizottság ülését az elnök szükség szerint hívja össze. A bizottság akkor határozatképes, ha mind három tagja jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A bizottság évente a közgyűlésnek beszámol a munkájáról.

5.10. A felügyelő bizottság:

5.10.1. A felügyelő bizottság az egyesület és egyesületi szervek jogszabályoknak megfelelő működését, az alapszabály megtartását, valamint az egyesület gazdálkodását ellenőrző testület. A felügyelő bizottság feladata az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

5.10.2. A bizottság 3 főből - egy elnökből és két tagból - áll. A bizottság tagjait a Közgyűlés 5 évre választja. A felügyelő bizottság elnökét tagjai közül maga választja nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a felügyelő bizottság megbízatásának időtartamára.

5.10.3. A bizottság feladatai:

  • ellenőrzi az egyesület tisztségviselőinek és testületéinek jogszabály és alapszabály szerinti tevékenységét, az egyesület gazdasági, pénzügyi és számviteli tevékenységét és ennek eredményéről a Közgyűlésnek beszámol;
  • felügyeli a választások tisztaságát, javaslatot tesz a Közgyűlésnek a választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság tagjaira.
  • véleményt nyilvánít az elnökségi programról és beszámolóról, valamint az éves költségvetésről és elszámolásról.
  • A felügyelő bizottság elnöke - az ok és a cél megjelölésével - indítványozhatja az elnökség összehívását.

5.10.4. A bizottság működése:

A felügyelő bizottság ülését a felügyelő bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer hívja össze. A felügyelő bizottságot akkor is össze kell hívni, ha az egyesület tagságának 1/5 része az ok és cél megjelölésével írásban kéri.

A bizottság legalább évente, az elnökség által elkészített beszámoló kapcsán az egyesület gazdálkodását valamint a költségvetésének megvalósulását megvizsgálja (iratokba tekint be, számlákat ellenőriz, könyvvezetést ellenőrzi), arról jegyzőkönyvet vesz fel.

Az ülésen a bizottság tagjai együttesen határozzák meg az ellenőrzés során elvégzendő feladatok sorrendjét, és azt, hogy mely részfeladatot mely bizottsági tag végzi el. A részfeladatok elvégzése után a bizottság tagjai közösen állítják össze a jelentést.

A bizottság ülésein a bizottság tagjai, valamint a meghívottak vehetnek részt. A bizottság ülései zártak. Az ülés akkor határozatképes, ha azon mind a 3 bizottsági tag jelen van. A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek elkészítéséért az Elnök a felelős.

A felügyelő bizottság az egyesület működésével kapcsolatos iratokba betekinthet.
A bizottság tevékenységéről és az ellenőrzés eredményéről az egyesület éves költségvetésének elfogadása előtt a közgyűlésnek beszámol. A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felelősséggel tartozik és arról beszámolni köteles.

6. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

6.1. A tagok által befizetett tagdíjak, vállalkozásából eredő bevételek, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi.

6.2. Az egyesület bevételei:

  • tagsági díj, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg;
  • különböző személyek, szervezetek, intézmények által nyújtott anyagi támogatások; az egyesület által szervezett rendezvények bevételei;
  • az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevételek;
  • szolgáltatások bevételei (ezeket az egyesület tagok részére önköltségi alapon, kívülállók részére gazdasági kalkuláció alapján végezhet);
  • a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
  • költségvetési támogatás;
  • az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
  • az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
  • államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellentételeként kapott bevétel;
  • más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  • befektetési tevékenységből származó bevétel;
  • az előzőek alá nem tartozó egyéb bevétel.

6.3. Az egyesület vagyona oszthatatlan, az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

6.4. Az egyesület tervezett bevételeiről és kiadásairól évente köteles költségvetést készíteni, melynek alapján gazdálkodik. Az egyesület az alapszabályban meghatározott céljai érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

6.5. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok kizárólag a tagdíjat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, annak tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

6.6. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljának megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

6.7. Az egyesület vezetőségének a költségvetés végrehajtásáról évente beszámolót kell készítenie, melyet a közgyűlés elé terjeszt elfogadás végett.

6.8. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni. Az üzletév végével az elnökség az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az egyesület vagyonát céljainak megfelelően hasznosítja, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttat.

6.9. Az egyesület feloszlása esetén – a hitelezők kielégítése után – a közgyűlés szótöbbséggel dönt az egyesület vagyonáról, annak hovafordításáról, de a vagyon az egyesület tagjai között nem osztható fel.

7. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

  • a tagok kimondják megszűnését; vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindkét esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona az egyesület tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

A jogutód nélkül megszűnt egyesület tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt egyesület ki nem elégített tartozásaiért.

Az előbbieken túlmenően az egyesület jogutód nélkül megszűnik akkor is, ha

  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a nyilvántartó bíróság juttatja jogszabályban meghatározott szervezetnek.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

8. VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

Az egyesület országos szervezetű, jogi személy. Az egyesületet, mint jogi személyt az egyesület ügyvezető elnöke, akadályoztatása esetén az elnökség által megbízott személy képviseli.
Ezen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezései, az egyesületekre vonatkozó speciális szabályai, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

9. AZ ALAPSZABÁLY ELFOGADÁSA

Ezt az alapszabály módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület közgyűlése 2015. május 9. napján megtárgyalta, és a …/2015. (V.09.) Kgy. számú közgyűlési határozatával elfogadta.

Hosszúhetény, 2015. május 9. napján